K/T

Irídium az irídium sztoriban

forrás:vanderkrogt.net

Irtídium rögöcskék

Únos-untig ismert történet, hogy Alvarezék hogyan mutatták ki a Kréta/Tercier határrétegből az irídiumot és hogy ez egy vagy két aszteroidára vezethető vissza. Azazhogy csak az a tény ismert, hogy kimutatták az irídium-koncentráció emekedését a határrétegből, de azt, hogy ez mekkora mennyiség és miként tették ezt technikai értelemben, az kevésbé ismert.

Ha valakinek mégis új a dolog, no probem, itt egy link:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alvarez-elm%C3%A9let

Úgy gondolom, hogy ezt az elméletet sokan ismerjük, van két kráerünk is és egy csomó robbanásra utaló üledéksorunk, de lefogadom, hogy kevesen néztek utána a részleteknek, pláne számolták ki azt, hogy egy ilyen irídium-dúsulás mekkor égitestet feltételezne.

Általában nem nézünk utána a részleteknek. Azt tudjuk, amit elmondtak vagy leírtak nekünk. Később ezek dogmákká, axiomatikus állításokká szilárdulnak. Önmagában az, hogy az irodalom egy eméletet elismer és a végtelenségig citál, nem teszi igazzá és feddhetetlenné. A tudomány nem erről szól (bár...). Ki volt ott 65 millió éve közülünk személyesen?

Az alábbi linken a részletes számítási művelet található:

http://www.klte.hu/~wwwinorg/essays/essay039.html

A lényeg az, hogy " a számítások azt mutátják, hogy 65 millió évvel ezelőtt a földkéregben lévő irídium koncentrációja hirtelen 2300%-kal növekedett".

Az első mintavételi helyen, Gubbióban mért mennyiség nagyjából a 90-szerese annak, mint amit Alvarez elvárt volna (0.1 ppb=0.001 helyet 9ppb=0.09)-t számított).

Érdekes, hogy a szenes kondritok is "csak" 2000-szeres koncentrációban tartalmaznak kb. irídiumot a földkéreghez mérten. Ha egy ilyen test semmisült meg és szóródott szét nagy mennyiségű földi anyagba keveredve, mekkora irídiumkoncentráció kellett volna a 2300%-os növekedéshez?

A K/T határréteg irídium-194 tartalma: 2,5 x 10^-9 g ¹⁹⁴Ir / cm³

^{(idézetek a fentebbi honlapról)}

K/T határréteg

forrás:

http://paleobiology.si.edu/staff/individuals/huber.html

Mivel az irídium ritka fém a földkéregben (a földkéregben 0.001 ppm a részaránya), ez a teljes földfelszínre vetítve hatalmas többlet irídium-mennyiséget jelent! A vas-nikkel Willamette meteoritban az irídium koncentrációja 4.7 ppm, így feltételezik, ogy egy hasonló, nagy aszteroida hozta a földre ezt a tetemes mennyiségű irídiumot. Egyébként állítólag általában 0.5 ppm vagy annál több a mennyisége a meteoritokban az Ir koncentrációja.

Az alábbi honlapon található néhány jól irányzott ellenvetés is Alvarezék széles körben elfogadott elméletével szemben:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kihal%C3%A1sok_okai

pl.:

-ha a krómizotóp-anomália szerint szenes kondrit volt a tettes, honnan van ez a hatalmas mennyiségű irídium-194 a mintában?

-ha egy 10 Km-es égitest becsapódik, az elkeveredik a kéreg anyagával vagy beékelődik a földkéregbe, megint csak hogy lehet ennyire magas az irídium koncentrációja?

-biztos, hogy a kihalás pillanatszerű volt? Miért nem egyszerre haltak ki az ammonitesz fajok? Mindent megmagyaráz a Signor-Lipps hatás?

-miért volt szelektív a fajok kihalása? Miért a nagyok tűntek el? Miért hasonlít ez a kihalás arra, amit a szárazföldön az ember produkált az antropocénban? Ti. a 25 Kg-nál nagyobb fajok lassan mind kivesznek. Miért nem pusztult kia szűk ökológiai fülkéhez kötött rovarok és kétéltűek nagy része, akár a Perm/Triász kihalás idején?

-hogy éltek túl vegetáció nélkül (a "nukleáris télben") több évet olyan fajok, amik életideje 1-2-3 év? A trópusi elterjedésű kisemlősök miért nem haltak éhen, amik nem rendelkeztek a téli álom alvásának képességével? 

-a többi nagy kihalás rétegeiben, az ismert nagy földi kráterekkel egyidős üledékes kőzetekben miért nem magas az irídium szintje? 

-az agyagos rétegek nem a becsapódáskor keletkeztek, hanem utólagos mállási termékek, így az egyidejűség az eseménnyel nagyban kétséges

stb.

Miben van még irídium?

1. Mivel a Föld irídiumkészletei a magba süllyedtek, elvileg mélyből, hot spotok által a felszínre törő bazaltvulkanizmus is lehet az ok. A Dekkán trap ekkoriban (65 millió éve volt a leaktívabb), de bazaltjai nem mutatnak ilyen fokú irídium-dúsulást

2. Bakteriális telepekben is feldúsulhat az irídium, de a megtalált, agyagos rétegek nem bakteriális filmből származhatnak

Egyebekben az agyag már eleve mállási termék, tehát dúsulhat benne az irídium.

Chicxulub kráter, Yucatan félsziget

forrás: https://www.meted.ucar.edu/sign_in.php?go_back_to=http%253A%252F%252Fwww.meted.ucar.edu%252Ftsunami%252Ftsunamis%252Fprint_2.htm

 3. Technikai eredet

Ez nyílván nagyon megdöbbentően hat elsőre.

Azt tudjuk, hogy antianyag előállítása során fénysebességhez közeli sebességgel száguldó protonokat lőnek ki egy mindössze pár cm-es, kis iridium rudakra, melynek során antiproton is keletkezik.

lásd:

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0403/hd0403.html

Nos,a folyamat végterméke, az antianyag potenciálisan egy igen félelmetes fegyver, az antianyag-bomba alapanyaga lehet. Persze hajtóművekben is fel lehetne használni az antiprotonokat, mindenestre az ilyen célú felhasználása a hatalmas és megsemmisítő baleset veszélye miatt kockázatos lenne.

 Nem állíthatjuk, hogy 65 millió éve valaki antianyag-bombát dobott volna a bolygóra, de az a kihalás szelektivitását, az okozott hatalmas tűzvészt és más különös jelenségeket talán megmagyarázna. Mert erős a gyanú, hogy önmagában egy 10Km-es szenes kondrit típusú aszteroida nem lett volna képes a teljes földfelszínt majdnem elégetni.

Alvarez elmélete forradalminak számított, a fentebbi okfejtés még ehhez képest is elvetemülten hangzik és nincs rá közvetlen bizonyítékunk (de ez ehet, csak felfogás kérdése). Ennek ellenére ezen is érdekes egy pilanatra eltöprengeni. A megoldás az volna, ha valaki egyszer kiszámolná, mennyi irídium hullott akkor összesen a földfelszínre és ez valóban így volt-e mindenhol, mivel a tengerben fennmaradt üledékek dúsulhattak is (ez nem vonja egyébként kétségbe magát a hatalmas mennyiségű Ir 194 koncentráció-emelkedést). Vannak olyan vélemények, miszerint nem fér bele egy 10Km-es szenes kondrit égitestbe ennyi irídium. Ha egy Hold méretű objektum kellett volna hozzá (ami kizárt, mivel most nem ülnénk itt), akkor nem maradna sok racionális választásunk.

Ki jobban érzi magát az úgymond "alternatív" elméletektől, ajánlom az alábbi linket:

http://forum.tttweb.hu/index.php?topic=300.0;wap2

Túlmenően ezen a sci-fibe illő teórián, számos probléma van a K/T kihalás "hagyományos", meteorbecsapódásra alapozott elméletével.

A K/T kihalási esemény oka a szélesen elfogadott konszenzus ellenére a mai napig nincs teljesen tisztázva. Még kevésbé ismerjük a korábbi földtörténeti korok nagy fajpusztulásának okait.

Az is különös, hogy a legjobban megkutatott Hell Creek-i rétegsor esetén is csak 1 m-rel a határréteg alatt találták a legutolsó dinoszaurusz csontokat. Ahogy arra már többen rámutattak, az a különös, hogy a kihalás állítólagos idején képződött agyagos-szenes rétegsorokban egyáltalán nem találni dinoszaurusz-csontokat!

Ezzel ellentétben, a dániai irídiumos agyagréteget halas agyagnak nevezik, mert ebben az időszakban elpusztult halak maradványai tényleg ott vannak a rétegekben.

Agyag.

Az agyag főként szilikátos kőzetek mállásából keletkezik. nem elsődleges, biogén vagy kémiai üledék. Azaz: az agyag csak másodlagosan került a szárazföldekre.

Már több tudósnak feltűnt és Alvarez saját hipotézise is erre irányult eredetileg, hogy a magas irídium-szint egyben jelenthet 90-szer lassabb üledékképződést is. Ez már csak azért is így lehet, mert a tengeri mészképző algák és más szervezetek kimaradásával erősen lefékeződött az üledék képződée. Izotópos vizsgálatokból tudjuk, hogy ekkoriban az óceán biomassza produktivitása nagyon alacsony volt (Strangelove-óceán), de ez sem egyértelmű és általánosítható.

lásd:

http://www.nemzetigeografia.hu/node/2515/kr%C3%A9ta-v%C3%A9gi-kihal%C3%A1s-%C3%BAjrat%C3%B6ltve.html

Az igazság az, hogy mind az ammoniteszek, mind a dinoszauruszok száma a határréteg előtti néhány millió évben már erősen fogyatkozik.

Sem az Inoceramusok, sem a rudisták nem élték meg feltehetően a K/T határt. Semmilyen lelet sem támasztja azt alá, hogy a madaeakat leszámítva éltek-e egyáltalán dinoszauruszok a mexikói kráter képződése idején.

Számos nagy meteorkrátert ismerünk a múltból, de csak 4%-uk esetén sejthető egyidejűség (s ez sem bizonyított!) kihalásokkal. A mexikói kráterhez hasonló nagyságú krátereket okozó aszteroidák (mondjuk 10 Km-esek) nem szoktak tömeges kihalásokat kozni! Ráadásul, az említett kb. 150-200 Km nagyságú mexikói krátert okozó aszteroida egy zárt földrajzi környezetre hullott ( a fiatal Atlanti-óceán vize akkor még csak keskeny szorosokon keresztül érintkezett a Panthalasszával), az általa okozott cunami pl. el sem érte a jelek szerint az akkori Föld távolabbi partjait!

Nagy és megkerülhetetlen probléma a kihalás szelektivitása is. Az hidegvérű, trópusi állatok, mint a kaméleonok, a növényevő leguánok stb. vagy a rövid életidejű kisemlősök és gyíkok, rengeteg rovar (1-2 év az életük!) miért nem pusztultak ki?

Ha globális tűzkatasztrófa volt, akkor az égben otthonos madarak miért maradtak fenn? Azt tudjuk, hogy a repülő hüllők száma akkorra már megcsappant.

Az 1990-es évek óta gyűlnek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a kréta időszakban a kis testű, tollas theropodák igen elterjedtek voltak. Úgy tűnik, hogy a Tyrannosaurus egy röpképtelen madárszerű dinoszauruszból fejlődött ki! Egyáltalán nem igaz az sem, hogy a dinoszauruszok mid nagy testűek lettek volna. A többség testtömege nem érte el a 25 Kg-ot. A kréta végén az Antarktiszon és az akkor még hozzá tartozó Ausztráliában eljegesedések is voltak. Ebben a környezetben a parti, mérsékelt-övi erdőségekben Dicksonia páfrányfák, Wollemia erdők árnyékában pl. Hypsilophodont dinoszauruszok éltek!

http://en.wikipedia.org/wiki/South_Polar_dinosaurs

Ezek szerint a kisebb, meleg vérű dinoszauruszok túlélési esélyei jók lehettek. Eleve voltak hidegebb klímához alkalmazkodott fajaik is.

Néhányan a dinoszauruszok természetes úton történt "kimúlása" mellett érvelnek (mint  a XX. sz. elején élt elődök), miszerint a zárvatermők felemelkedése, a K/T határon felerődödő magmatizmus és globális tektonika felerősödése, a poláris eljegesedés stb. vezettek volna a dinoszauruszok kihalásához. Ebben csak az a merőben szokatlan, hogy nagy öklógiai fülkék nem szoktak soha természetes úton betöltetlenekké válni!

A tercier kezdete óta voltak nagy növényevő emlősök, de mindig más fajok. Az egymást követő nagyemlős-faunák között sosem volt üres időszak. A P/T kihalás után is legalább egy növényevő, a Lytrosaurus betöltötte a nagyobb testű növényevők helyét.

Teljesen logikátlan azt gondolni, hogy a rengeteg növényevő dinoszaurusz kihalt a saját életteréből. A paleocén végefelé jelennek csak meg az első nagy testű emlős növényevők. Addig annyira elhagyatott volt ez az élettér és annyira hiányzott ez az életforma, hogy a krábbi erdős szavannák helyett sűrű erdőségek terpeszkedtek az egyenlítőtől a sarkkörig.

Legalább néhány növényevő dinoszaurusznak alkalmazkodnia kellett volna és szétterjedni az üresen maadó biotópokban, ahogy az a triász/jura kihalás idején jól megfigyelhető volt.

Mi történt?

A helyzet arra emlékeztet, amit az ember okozott a pleisztocén végén és a holocénban. Vagyis a nagy testű állatokat kiírtottuk a legtöbb földrészről és ez pl. Ausztráliában, Észak-Amerikában, Új-Zélendon, Madagaszkáron gyorsan (pár száz év alatt) bekövetkezett és szinte teljes volt, Eurázsiában és Afrikában pedig ma is tart. Ha valaki a Duna kavicsüledékeit vizsgálja, feltűnhet neki, milyen gyakoriak a pleisztocén-óholocén csontok. Az akkori nagyvadak kora azonban a múlté és a ma képződő üledékek már szegények lesznek nagyemlősök csontjaiban és 2-3 fajtól fognak származni. Nemnehéz észrevenni, hogy ami úgy-ahogy marad: a rovarok, a kis hüllők, emlősök, néhány kétéltű és a madarak.

Az antropogén holocén (antropocén) kori, recens kihalás ugyanazt produkálja nagyobb rendszertani egységek szintjén, mint a kréta végi!

Ráadásul a kréta végén tapasztalt kihalás földrészenként nem egy ütemben zajlott le a dinoszauruszok körében.

A madarak előnyére könnyű rájönni: egyszerűen el tudnak repülni az ember elől és a magasban fészkelve jobbak az esélyeik az utódnevelés szempontjából.

Ha szétnézünk a mesterséges környezetünkben, akkor egyre inkább rovarokat, kis hüllőket, patkányokat és egereket, valamint varangyokat, varjakat, galambokat, rigókat, verebeket látunk magunk körül.

Ez a csapat benevezhetne a "K/T Ki él túl a végén?" versenybe, jó esélyekkel.

Vajon véleten ez a hasonlóság?

Oldal: Irídium az irídium sztoriban
Hippurites - © 2008 - 2024 - hippurites.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat