Hippurites

Fosszíliák, földtörténet

Zavarok a fajfogalommal kapcsolatban

carolus_linnaeus.jpg

Carl von Linné

Mikor Carl von Linné (Carolus Linnaeus) megalkotta a kettős nevezéktant, logikáját tekintve a kéttagos emberi névforma lebeghetett szeme előtt. Ez a szemlélet még az etruszkokhoz, illetve őket követően átvátel útján a rómaiakhoz nyúlhat vissza, ahol a praenomen (kb. keresztnév), a nomen gentile (a nemzetségnév), s a cognomen (ragadványnév) volt a klasszikus névforma. A fajok esetében először következk a nomen gentile-azaz a nemzetségnév (pl. Ziziphus), majd a praenomen (a fajnév-pl. jujuba), esetenként ezt követően az alfaji jelölőtag. A dolog érdekessége, hogy Linné idejében Svédországban még az ősi skandináv névadás szerint a Carl Nilsson nevet kapta apja után, s a portájukon álló hársfa svéd nevének latinosított változatát tette meg nomen gentile-nek. Ez akkoriban egy terjedő divat volt a skandináv arisztokrácia és a módosabb polgárok körében, korabeli európai mintára.

A fajfogalomnak számos iskolai és akadémiai definíciója létezik: termékeny utódok létrehozására képes egyedek, egymással potenciálisan szaporodni képes populációi, hasonló kinézet, közös eredet stb. Meglátásom szerint egyetlen lényeges gondolatba lehet foglalni a lényeget: egy fajba tartoznak azok az egyedek, melyek populációiban potenciálisan élnek olyan (ellenkező nemű vagy pl. csigák esetében biszexuális stb.) egyedek, melyek egymással termékeny utódok létrehozására képesek. A lényeg: hogy gyakorlati szinten két populáció megfelelően kiválasztott tagjai képesek legyenek egymással életképes és termékeny utódok létrehozására, azaz olyan vertikális géntranszfer létrehozására, ami elvben a leszármazottakban a végtelenségig folytatódhatna.

Technikai környezetben ez a def. változhat, mivel két nő fél testi kromoszóma-garnitúrájából mesterséges körülmények között létre lehet hozni életképes embriót, két férfiéből semmiképp, a minimális feltétell az is lehet, hogy az egyedek sejtjeinek fél adag kromoszómáit pároztatva egy lombikban olyan zigóta jöjjön létre, amiből termékeny utód születik. A csimpánz és az ember eltérő számú kromoszómagarnitúrája esetén ez eleve nem lehetséges a genetikai közelség ellenére.

A fentebbi definícióval nyílván többen nem értenek egyet. Pl. egyes madárfajok elvileg termékeny utódok létrehozására alkalmasak lennének, de eltérő éneklési szokásaik miatt nem keverednek stb. Ezért hiába a 99,9999%-os genetikai rokonság, a a keveredés nem történik meg. Akár majdnem 100% is lehet a genetikai rokonság elviekben. Ha létrehoznánk egypetéjű ikrekből egy olyan társaságot, akiknek az egyik kromoszómájából kettőt alkotnánk, akkor azok a normál kromoszómaszámú populáció ellenkező nemű tagjaival nem tudnának eredményesen szaporodni!  Így látható, hogy a fajfogalmat tetszőleges tágítva érdekes következtetésekre juthatunk:

1. azonos fajba tartoznak azok az egyedek, melyek egy szaporodási közösséget alkotnak?-nyílván, fölöslegesen szűk kategória

2. azonos fajba tartoznak azok az egyedek, amelyek potenciálisan (tehát, ha a körülmények lehetővé teszik az egyedek találkozását), szaporodási közösséget alkothatnának-ez van a gyakorlatban

3. olyan egyedek, amelyek molekulárbiológiai szempontból kompatibilisek lehetnek egymással-a természetben nincsenek in vitro kísérletek, de hasznos lehet a fajfogalom tesztelésénél

4. a szűznemzéssel szaporodó fajok (pl. levéltetvek) sehogy sem szaporodnak egymással ivarosan, esetükben tényleg csak a genetikai közelség vagy a laboratóriumi próba igazolhatja az egy fajba tartozást.

A fosszilis fajok vagy akár a baktériumok, vírusok kapcsán viszont komoly problémákkal szembesülünk.

Vírusok és baktériumok esetén pedig annyira gyakori a horizontális géntranszfer, hogy a fajfogalommal nagyon óvatosan kell bánni. Ráadásul, a vírusok nem is szaporodnak ivarosan.

Fosszíliák esetén pedig semmit sem tudunk arról, hogy az adott szervezetek képesek lettek volna-e egymással szaporodni. Néha az ivari dimorfizmus miatt a nemek maradványait két, különböző fajként írják le. Sőt, így jártak pl. a Torosaurus és a Triceratops esetében is, ahol különböző egyedfejlődési fázisokról van szó. Máskor 2 faj fosszíliái annyira hasonlítanak egymásra, hogy alig lehet őket elkülöníteni (pl. egyes brachiopodák esetében). És mi a helyzet az időfaktorral? A recens Ginkgo biloba szaporodna egy ellenkező nemű, miocén kori G. adiantoidessel vagy a még régebben élt G. yimanensis fajjal? Mikor távolodtak el őseink kromoszomálisan vagy genetikailag anyira, hogy termékeny utódot már nem lennénk velük képesek létrehozni?


ginkgo.jpg

forás:http://www.fossilmuseum.net/plantfossils/Ginkgo-adiantoides/Ginkgooadiantoides.htm

Ginkgo adiantoides

A Metasequoia nemzetség esetében eredetileg több, mint 20 fajt írtak le kövületek alapján, de jelenleg már csak 3 fajt ismernek el (M. foxii, M. milleri, and M. occidentalis) és ezek is lehetnek területi változatok, alfajok. A Ginkgo esetében pedig a paleocénből már csak a G. biloba (ideértve a  G. adiantoides fajt) és a G. gardneri maradványai kerültek elő. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek fajszintű különbségeket hordoztak magukban.

Két egyednek morfológiai hasonlósága vagy különbözősége nem perdöntő abból a szempontból, hogy egy faj tagjai lehetnek-e. Az ivari dimorfizmus nagyobb különbségeket produkálhat egy faj különböző ivarú egyedeinek megjelenése között, mint a rokon fajok azonos nemű egyedeit szemlélve.

Az Australopithecus nemzetség esetében például kiderült, hogy esetenként az erősebb fejtetői csonttarajt viselő egyedek a hímek, a gyengébbet hordozók a nőstények voltak, olykor ezeket különböző fajhoz tartozóknak vélték. Ezzel együtt is vagy 7 fajukat tartjuk nyílván jelenleg, pedig az A. afarensis, az A. garhi valószínűleg egy fajba tartoznak. Érdemes megfigyelni, hogy a jelenkorban egy területen általában csak egy nagy testű emberszabású majomfaj fordul elő, ezzel szemben gyanús, hogy kb. 2 millió évvel ezelőtt 4-5 emberféle is előfordult volna egy időben Kelet-Afrikában (A. robostus, A. boisei, A. africanus, A. sediba, H. habilis és esetleg a H. erectus?). Mindez azért különös, mert ezek, a hasonló testfelépítésű mindenevő emberfélék egy légtérben kompetáltak volna egymással gyakorlatilag majdnem azonos niche-t elfoglalva (még akkor is, ha az egyik inkább növényevő volt, a másik pedig húsevő, dögevő).

A Homo nemzetségben ugyancsak akadnak zavarok. A H. erectus és a H. heiselbergensis kapcsolatára egyre inkább úgy tekintenek, hogy az utóbbi annak európai alfaja lehetett. A többi Homo faj önállósága is kérdéses. Mivel a neander-völgyi emberrel (Homo sapiens neanderthalensis) biztosan produktív módon keveredtünk (a nem afrikai populáció hordozza genetikai anyagát), ezért vele alfaji viszonylatot tételezhetünk fel ennek megfelelően, akárcsak a Gyenyiszovai (denisovai) emberrel kapcsolatban, akiknek genetikai anyaga délkelet-ázsiai populációkban talált leszármazottakra.

http://en.wikipedia.org/wiki/Denisova_hominin

http://www.nature.com/nature/journal/v468/n7327/full/nature09710.html?pagewanted=all

 Nem véletlen tehát, hogy igaz lehet a megállapítás, hogy a paleontológusok néha talán szükségtelenül sok fajt írnak le. Gondoljunk csak arra, hogy a neander völgyi ember genetikailag és anatómiailag is számos ponton eltért tőlünk, mégis lehetséges volt termékeny utódok létrehozása. Így a genetikai távolság nem perdöntő a kérdésben közeli rokon fajoknál/alfajoknál. Akár az is elképzelhető, hogy csak egy Homo faj létezett a történelem során. Nincs okunk feltételezni, hogy ezek a letűnt egyedek fizikailag ne lettek volna képesek az utódnemzésre egy recens emberrel. A Homo nemzetség történetében inkább habitus, eszközhasználat, agytérfogat és viselkedés szempontjából, tehát inkább szubjektív, mint objektív szempontból lehet valamennyire elkülöníteni egy H. habilis jellegű, egy H. erectus-szerű, valamint egy H. sapiens neanderthalensis-H. sapiens presapiens és a modern H. sapiens sapiens fejlődési fázisokat.

  

homo-neanderthalensis-skull_62489_1.jpg

H. sapiens neanderthalensis



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 4
Heti: 16
Havi: 207
Össz.: 38 051

Látogatottság növelés
Oldal: Zavarok a fajfogalommal kapcsolatban
Hippurites - © 2008 - 2024 - hippurites.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »