Titokzatos kőzetünk, a dolomit

---

Magyarország egyik fő hegységalkotó és legyakoribb felszíni üledékes kőzete a triász dolomit. A CaMg(CO₃)₂  a középidei, főként triász és kisebb mértékben perm időszaki karbonátos kőzetekben majdnem tiszta formában (akár 90%) van jelen. A kalcium-karbonáttal ellentétben, ami a földfelszíni normál hőmérsékleti tartományokban mind kémiailag, mind biogén úton képződhet, a dolomitot laboratóriumi körülmények között csak 100 oC feletti hőmérsékleten lehet létrehozni. Mivel a dolomitban rengeteg diplopora mészalga váza és ritkábban mészvázas állatok (kagylók, ammoniteszek, korallok, csigák) vázait találni, világos, hogy az anyag eredetileg normál sós vízi körülmények között rakódott le. Kontakt metamorfózisnak pedig nyoma sincs, így magmabenyomulás sem okozhatta a kőzet létrejöttét. Még érdekesebb a dolog, ha tudjuk, hogy miközben jelenleg a Föld felszínén csak helyenként figyelhető meg a képződése, addig triász dolomit összleteink vastagsága akár több, mint 1-2 ezer méter is lehet!

forrás:http://www.apartments-dolomit.com/ 

A Dolomitok névadó hegysége maga az ásvány, ill. kőzet. Az andezit esetében a helyzet pont a fordított, ott az Andokról kapta a nevét a kőzet.

Az okok megértéséhez elengedhetetlenül fontos pillantást vetnünk a 220-200 millió évvel ezelőtti földrajzi helyzetre. Ekkoriban a hazánk területét felépítő 2 fő terrén egyike Európa, a másik pedig Észak-Afrika partjainál feküdt, forró szubtrópusi-trópusi területen.  A Pangea K-egyenlítői területébe egy hatalmas kiterjedésű, V-alakú öböl, maga a Tethys Ny-i vége türemkedett be. A Tethys Ny-i irányba teljesen zárt volt, K-i irányba pedig nagy távolság választotta el a nyílt óceántól, a Panthalassától. Mindezek miatt összeköttetése a poláris vizekkel nem lehetett, vize zárt, meleg, NaCl-ban viszonylag gazdag lehetett a nagyfokú párolgás miatt (mint a mai Vörös-tengeré). Az említett 2 terrén a Tethys eme Ny-i öblében helyezkedett el. A megelőző perm időszakban a Variszkuszi-hegységrendszer nyúlványai kiemelték a tengerből ezt a területet, azonban később a tenger visszafoglalta azt kitartó 20-30 millió éves erózió folytán a triász elejére (kb. 250 millió éve. Balatonarácsnál egyébként a tengerelöntés folyamata tanulmányozható a feltárásban.

forrás:http://plate-tectonic.narod.ru/globalpaleogeophotoalbum.html

A Föld 220 millió éve. A bal ldali glóbuszon látható a Tethys nagy Ny-i öble. Valahol a csúcs közelében képződtek hazánk triász időszaki kőzetei

A 220 millió évvel ezelőtti Dunántúlt leginkább a mai Bahama-padhoz hasonló, igen sekély és meleg tenger borította. A Tethys meleg és nyugodt vizében hatalmas mennyiségű mészalga lebegett, melynek vázaiból nagy vastagságú rétegek halmozódtak fel. Különös, hogy a vízmélység nem változott nagy mértékben, ezért feltehetően az egész terület nagyjából egyenletes sebességgel süllyedt. Ha megvizsgáljuk a Vértes sziklafalait vagy akár a veszprémi Benedek-hegy oldalát, akkor 3 váltakozó kőzet ciklikusát vehetjük észre: a ciklus kezdetét először vastagodó, pados dolomit alkotja (helyenként megalodus-kagylókkal), ami ismét egyre vékonyodik és lemezes, mészalgás dolomitba megy át, majd következik egy vékony, kissé agyagos réteg, ami már feltehetően szupratidális, az átlagos tengerszint feletti környezetben rakódhatott le, majd kezdődik a ciklus elölről. Itt-ott a dolomit lyukacsos szerkezetet mutat, ami az időközben kioldódott sók, gipsz helyén maradt vissza.

forrás:http://wahyuinqatar.wordpress.com/2009/06/11/desert-roses/

Sabkha

Mivel ezek a tengervízben oldott sók egyértelműen forró éghajlatú területeken, lefűződött tengerrészek, lagúnák, sík árapálysíkságok területén párlódnak be, ezért hasonló körülmények lehettek jellemzőek a Triász második felében a Tehys Ny-i üledékgyűjtő területére. Az itt kialakult karbonátplatform tengerpartját a rendkívül kis lejtőszög, a nagyon széles árapálysíkság és a sivatagias viszonyok jellemezhették. Ezt a geomorfológiai környezetet arab szó után sabkhának nevezik és pl. Qatar környékén ma is képződik itt dolomit. Tunéziában, a Schott el Jerid, a Schott Melrhir, a Schott el Gharsa és a Schott el Fejej pedig a lefűződött tengerág tipikus példájái. Ezeket a tengerágakat a melegebb interglaciálisokban nagyon sekély tengervíz árasztja el, majd a globális éghajlat hővösödésével csökkenő tengerszint miatt lefűződnek a tengerről és bepárlódnak. Vizükben extremofil kékalgák alkotnak szőnyeget, szerepük a dolomitképzésben valószínűleg jelentős lehet.

forrás:http://www.cambridgecarbonates.com/downloads/small2/large2/Microbia_mats_Abu_Dhabi.jpg

Mikrobiális bevonat egy mai sabkha felszínén 

Ami meglepő, hogy milyen vastag rétegek képződtek a triász során, viszonylag rövid 20 millió év alatt. Az ősföldrajzi kép erre némi magyarázattal szolgálhat. A nyugati medence V-alakja miatt a Tethys felett kitörő viharok hullámai az összetartó partok mentén felgyorsulhatak és magukkal ragadhatták a mészalgák vázait. Ez megmagyarázná azt, hogy miért volt több száz Km széles a sekély parti sáv. Az alsó jura időszakban kettészakadó Pangea első repedései az öböl csúcsa és a kontinens túlsó oldali Ny-i partjai mentén jöttek létre és érdekes módon az üledékképződés sebessége hirtelen lecsökkent. A jura és a kréta kőzeteinek vastagsága a Dunántúli-középhegységben általában jóval a triász időszaki kőzetek mennyisége alatt maradnak. Arra gondolhatunk, hogy a K-Ny-i csatorna létrejötte után a tengeráramlatok kimosták a Tethys Ny-i öblét, valamint megváltozott a tenger mélyége és más fizikai-kémiai paraméterek. Valóban, a triász legvégén már nem alakult át a kalcium-karbonát dolomittá, a Dachsteini-mészkő legfelső triász kori rétegeiben már jóval több ősmaradványt találhatunk. Feltehetően, a Dachsteini mészkő képződése után indult meg a terület táblákra töredezése, ahoy ezt pl. Tatán is megfigyelhetjük, ahol a dachsteini mészkő kiemelt és részben lepusztult felszínén kipreparálódott Megalodus-kagylók belsejébe halványrózsszín alsó-jura mészkő rakódott le az újbóli elöntés során.

forrás:

http://www.cambridgecarbonates.com/downloads/small2/large2/Sabkha_cycles_Abu_Dhabi.jpg

Ciklikusan lerakódott karbonát-és evaporitrétegek Abu Dhabiban

Oldal: Titokzatos kőzetünk, a dolomit
Hippurites - © 2008 - 2024 - hippurites.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat